Csoda, vagy nem csoda, de tényleg itt vagyok és igen írok. Nem, nem a zöld kis űrlény gépel hosszú ujjaival, amivel még telefonálni is tud, mint E.T., hanem én :)
Nem tudom mi történt, vagy hogy történt, de itt vagyok. Nem ígérem, hogy sokáig, de most volt kedvem jönni :D És hát a kedv a lényeg. Előszöris köszi mindannak a tizenvalahány embernek, aki annak ellenére szinte mindennap benézett, hogy egy betűt nem hagytam itt már több, mint egy hónapja. Az ilyen dolgok valahogy kellemes érzéssel árasztják el a testem.

Az utóbbi egy hónapban visszatértem az emeberek közé, már nem félreérteni, csak nem minden délutánomat azzal töltöttem, hogy haza rohantam, és gép bekapcs. És ezután sem ez lesz az első, mert megakarom tartani ezt a jó szokásomat. Volt egy összeveszés, kibékülés, kisebb-nagyobb buli, hülyülés, egyszóval élet. Már hiányzott :)

És pár napja már a nyár is állandóan itt lebeg előttem. Iszonyatosan várom, buli, pia, koncertek, fesztiválok, barátok... szabadság :)  Érzem, hogy jó lesz. Mindjárt április, az a pár hónap meg már hamar eltelik... Ugye ?

Na ennyit a nagy össze-visszaságról, ami a fejemben is uralkodik, majd jövök, csók

Na ez egy egészen rövidke bejegyzés lesz. Tudom, hogy nagyon rég voltam itt utoljára, amit sajnálok, de nem volt szükségem a blogra. Vagy nem volt rá időm, vagy kedvem írni - megfelelőképpen kifejezni a gondolataimat. Elfoglaltnak nem vagyok mondható, csak fáradtnak. Az utóbbi időben, igencsak átmentem antiszociálisba, és ha nem a suliban vagyok akkor általában itthon. Persze, ha van valami koncert, vagy jó buli, akkor elmegyek, de nem tudom.
Mindegy, most nem is tudok igazán elmélkedni, mert fáj a fejem, de majd írok később. Megígérem.

 kisregény következik... ha biztos vagy benne, hogy depressziós akarsz lenni, akkor hajrá.

 John Mayer - stop this train

No, I'm not colorblind
I know the world is black and white
Try to keep an open mind
But I just can't sleep on this tonight

Stop this train
I wanna get off
And go home again
I can't take the speed it's moving in
I know I can't
But honestly, won't someone stop this train?

Don't know how else to say it
Don't want to see my parents go
One generation's length away
From fighting life out on my own

Stop this train
I wanna get off
And go home again
I can't take the speed it's moving in
I know I can't
But honestly, won't someone stop this train?

So scared of getting older
I'm only good at being young
So I play the numbers game
To find a way to say that life has just begun

Had a talk with my old man
Said "help me understand"
He said "turn sixty-eight
You renegotiate"

"Don't stop this train
Don't for a minute change the place you're in
And don't think I couldn't ever understand
I tried my hand
John, honestly we'll never stop this train"

Once in awhile, when it's good
It'll feel like it should
And they're all still around
And you're still safe and sound
And you don't miss a thing
Till you cry when you're driving away in the dark
Singing

Stop this train
I wanna get off
And go home again
I can't take the speed it's moving in
I know I can
Cause now I see I'll never stop this train

Annyira fáradt vagyok, hogy most simán be tudnék aludni, így a billyentyűzeten... Próbálom magam ébresztgetni a zenével, dehát nem sok sikerrel. Nagy filozofálgatásokra nincs túl sok erőm, szóval csak leírom ami eszembe jut, hogy mégis legyen valami. Aztán majd ha aludtam egy jót és érnek behatások, amik arra késztetnek, hogy prédikáljak itt a népnek, akkor kaptok egy olyan bejegyzést is. 
Mai napom amúgy egész jól telt, egy órája értem kb. haza. Első órában, tök kómásan feleltetett a tanár, angol kommunikáción... és úristen. Én nekem ilyen szépeket még egy tanár se mondott soha soha soha :D Hát igen, jól vannak összekötve azok a fejemben...
Suli után legjobb barátnőmmel és pár osztálytársával elmentünk neki cigit venni, utána sétáltunk kicsit a városban, azután mentünk mekibe. Itt már csak ketten voltunk, kajáltunk meg csocsóztunk, persze megvert 5:3-ra... Következő állomásunk a lépcsőházunk volt, beszélgettünk, zenét hallgattunk. Egy kis Hiperkarmával múltidézésbe kezdtünk... ahh istenem, annyira jó, ha valakivel így eltudod engedni magad :) Nagyon régóta ismerjük egymást és tényleg igazi barát. Ilyenekre még a legantiszociálisabb embernek is szüksége van. Minden akadályt könnyebben lehet legyőzni egy másik féllel. Igen, azt hiszem megértettem miért is vagyunk mi, emberek, társas lények :D
ui: ma végre kisütött a NAAAP !

"I know where I wanna walk; I know where I wanna go..."

Csak hallgasd, érezd, élvezd, dúdold, énekeld, hunyd le a szemed, vagy táncolj végig a lakásban. Mert van valami, ami egy kis napsütést hoz a szürkeségbe... {istenem de nyarat akarook}

Amúgy a film: Minden kút Rómába vezet
Én biztos megnézem, ha nem is moziban, majd letöltöm. Mert: 1. Kristen Bell 2. Josh Duhamel 3. Jason Mraz(!) és egy könnyed kis vígjáték mindenkinek jól jön :)
" All together now, finally... "